A Magyar értelmező szótár szerint: Az a tény, hogy valaki a körülötte lévő világból érkező szorítások és megpróbáltatások ellenére továbbra is fennmarad, tovább él.
Tömören kifejtve, az élettér biztosítása. A fennmaradáshoz szükséges lépések megtétele rövid és hosszú távra is.
A rövid távú túlélés egy megtörtént vagy pillanatnyi veszély elhárításának kísérlete, a hosszú távú egy lehetséges veszély hatásainak csökkentésére vagy elhárítására tett felkészülés és egy veszélymentes tér és idő biztosításának kísérlete.
Csak megjegyzem: nem minden túlélhető.
Az emberi szervezet egy rendkívül törékeny, ugyanakkor erős és rugalmas szerkezet. Sok mindentől kel óvni, de sokszor többet bír, mint gondolnánk.
Hogy az életünket megóvjuk, sokszor olyan tettekre vagyunk képesek, amit nem gondoltunk volna magunkról, hacsak... nem készülünk előre a beláthatatlan helyzetekre.
Rövid távú veszélyek és ellenlépések:
- balesetek (elsősegély, megelőzés, kihatás csökkentés)
- léghiány, légminőség romlás, gáztámadás (légmaszk, ecetes-vizes ruha, terület mihamarabbi elhagyása)
- fuldoklás (ok megszüntetése, légutak felszabadítása)
- kútba esés
- vízben fuldoklás
- vízbeesés autóval
- dagályból, mocsárból menekülés
- jégréteg alá kerülés
- zuhanás, esés repülőből, emeletről, lifttel, szikláról
- emberi támadás
- állattámadás
- lavina
- elvesztődés
- tömeg pánik
- lövöldözés, terrorista támadás
- szűk helyre szorulás
- élve eltemetés
Közepes távú veszélyek és ellenlépések:
- betegség, járvány (megelőzés, orvos, gyógymód)
- munkahely elvesztése, pénzügyi, gazdasági problémák, válság, összeomlás
- vihar, tornádó, villámlás (felkészülés, meghúzódás vagy menekülés, menedék keresése, megerősítése, szigetelése, vízvédelem, hő biztosítása)
- árvíz, szökőár (felkészülés,,meghúzódás vagy menekülés, vízvédelem, szigetelés, magaslatra jutás)
- erdőtűz (tűzoltás, terület csupaszítás, ruhanedvesítés, ellentűz, gödörben meghúzódás vagy mihamarabbi menekülés)
- háztűz (kimenekülés, kimenekítés, segélykérés, tűzoltás, vagyonmentés)
- földrengés
- vulkánkitörés
- napkitörés, elektromagnetikus impulzus
- éhínség (vadászat, halászat, növénytermesztés, állattenyésztés, élelem eltulajdonítása)
- aszály (kútásás, harmatfelfogás, vízspórlás, segélykérés)
Hosszú távú veszélyek és ellenlépések:
- háború (elvándorlás, bujdosás, szembeszállás, gerillaharc, átállás)
- fogság (megszökés, megalkuvás, beletörődés, feltűnés kerülése)
- atomrobbantás (bunkerélet, elvándorlás)
- meteor becsapódás (bunkerélet, elvándorlás)
és sok egyéb, itt található teljesebb felsorolás:
A magyar katasztrófavédelem által jegyzett veszélyek:
A hely függvénye:
Egy veszély esetén négy módon növelhetjük esélyeinket az esemény helyéhez viszonyulva:
A távolság függvénye:
Mindnél távolabb készülünk a biztonságosnak ítélt menedéktől, annál több biztonsági intézkedést foganatosítunk a túlélésünk érdekében. Hogyan? Ha 50-100 méter távolságba megyünk például
vásárolni, magunkkal visszük a szentháromságot, ahogy én nevezem:
- lakáskulcs
- pénztárca
- mobiltelefon
Kényelmi felszerelés? Nem. Ha nem is tudatos, a kulcsokra szükségünk van a biztonságos menedékbe való mihamarabbi bejutáshoz. A pénztárca segít a külvilágban. A benne lévő személyi igazolvány,
hogy ne zárjanak el a hatóságok, a pénz és bankkártya az esetleges mihamarabbi menedékhez való visszaszállításhoz, élelemszerzéshez stb. A mobil (a modern kor "nélkülözhetetlen" kelléke)
segélyhíváshoz. Az okostelefonokkal meg már sok egyéb dolog is megoldható.
De mi történik, ha távolabb megyünk, például 1 kilométernél messzebb?
Még tovább biztosítjuk magunkat. Jöhet a táska, kis hátizsák, benne: papír zsebkendő, nedves kéztörlő, fésű, hölgyeknek piperecikkek, tű, golyóstoll, néhány gyógyszertabletta, esetleg kevés kötszer, egy tartalék szatyor, kis víz, bicska, gyújtó, kis elemlámpa, talán pormaszk is.
Ha még távolabb megyünk, a távval nő az idő is - a hátizsák és a cipelt tárgyak mennyisége is nő.
Tanácsok: