A túléléshez elsősorban szükséges az élni akarás. Különböző helyzetek és különböző típusú emberek léteznek.Nem mindenki akar mindent vagy mindenáron túlélni, vannak gyengébb akaratú, érzékenyebb egyének is, kiket moralitásuk, vagy saját meglátásuk inkább feladásra késztet sok esetben. Ezt is tudni kell elfogadni, értékelni.
A saját nézőpont csak egy a sok közül, és bármennyire helyénvalónak tűnik számunkra, sosem az az egyetlen és mindenható igazság.
Akarat szükséges, de mégis inkább a karakterünk határozza meg milyen típusúak vagyunk. Hogy túllépjünk az ösztöneinken, ismerkednünk kell magunkkal, felfogni és tisztázni, hogy milyen veszélyes
helyzetben mit érzünk, mit tennénk és meddig mennénk el. Csak vizualizálva a különböző forgatókönyveket,
tisztázhatjuk és módosíthatjuk a hozzáállásunkat, kondicionálva magunkat a hideg, tudatos, megfontolt cselekedetekre.
Csoportos túlélésnél jól fog a többieket is ismerni, mert mindenki hozzáállása befolyásolja a másikét.