Tűzgyújtás

A tűz kémiai jelenség, éghető anyag fény- és hőhatással járó oxidációja. A tűzhöz három dolog szükséges: üzemanyag, megfelelő hőmérséklet (gyújtóforrás), illetve oxigén.

A tűz felhasználása:

  • melegítés
  • víztisztítás (forralás, párologtatás)
  • olvasztás (jég)
  • ételkészítés (sütés, főzés)
  • fertőtlenítés (égetés, forralás)
  • szárítás (test, ruha, felszerelés)
  • világítás
  • rovarok és az állatok riasztása, távoltartása
  • jelzés

A visszamaradt szén felhasználása:

  • tisztálkodás
  • hasfogó
  • víztisztitó
  • ceruza  

 

A tűz előállításához elsősorban kell anyag amivel, és egy hely ahol biztonságosan begyújtsuk és tápláljuk. Esetenként lehetséges hogy nincs tűzgyújtó eszközünk, akkor a tüzet szállitani kell. Elsőként a tüzelőanyagokat gyűjtsük össze, majd keressünk és tisztítsuk meg a tűzhelyet. A tüzelés végeztével oltsuk azt el.

 

A tűzgyújtashoz szükséges kellékek:

 

  • gyújtó - a megfelelő gyújtóhő megteremtéséhez (gyufaöngyújtó, kovakő, grillbegyújtó gyufa, elektromos szikrakeltő (akkumulátor, elem), optikai (nagyító), kémiai (kálium-permanganát + glicerin), súrlódásos hőgyújtók (tűzgyújtó íj, tűzgyalu, tűzsodró, tűzdugattyú) stb.)
  • gyújtós - a kezdeti égés beindításához  (gally, fű, fakéreg, fenyőtű, falevél, papír, magnézium forgács, fűrészpor, puskapor, szilárd szeszkocka, gumi, széna, tapló, vatta, szövetdarab, pehelytoll, kén, szeszkocka stb.)
  • üzemanyag, tüzelő - az égés hosszas fenntartásához (fatönk, faszén, gáz, gyertya, faggyú, méhviasz, gyanta, olajok, alkohol stb.)
  • oxigén - az oxidációhoz (levegő)
  • tűzvédelmi elemek - a tűz terjedésének megakadályozásához, kioltásához (víz, homok, kő, szódabikarbona, tűzoltó készülék, ásó, lapát, fejsze, veder stb.)

Figyelmeztetés:

  • A gyújtós és üzemanyag mindig legyen száraz, mert a nedvesség akadályozza az oxidációt. A nyírfakéreg még nedvesen is igen jól ég. 
  • Az oxigén mennyisége a magasság növekedésével csökken, ezért a magas hegyekben nehezebb az égés.
  • A tűzgyújtó és tüzelőanyag legyen kellő mennyiségben előre gyűjtve és kikészítve megfelelő távolságra a tűztől.
  • A tüzet soha ne hagyjuk felügyeletlenül.

A máglya helyének kiválasztása:

  • minden, éghető dologtól megfelelő távolságra legyen (minimum 3 méter)
  • a tűzhely alatt csak nem gyúlékony anyag legyen (kő, homok stb.), a benőtt talajban ássunk le egy gödröt amíg csak tiszta földbe nem ütközünk
  • ha lehet kerítsük körbe a területet kövekkel, a tűz terjedésének megakadályozásához
  • rejtőzködés esetén minimális nagyságú legyen a tűzrakás, jól rejtett és mindentől távol, mert a füst és fény árulkodó
  • száraz fenyőerdő, gabonás, nádas, mohás, tőzeglápos területen, fák alatt ne gyújtsunk tüzet
  • nagy szélben ne tüzeljünk
  • porózus köveken ne tüzeljünk, szétpattannak mint egy lövedék
  • tudjunk a közelében táborozni

A jogszabályzat szerint az erdőben kirándulók csak a kijelölt tűzrakóhelyeken gyújthatnak tüzet az alábbi szabályok betartása mellett:

  • a tűz meggyújtása előtt a tűzrakóhely környékét meg kell tisztítani a levelektől, faágaktól annak érdekében, hogy a tűz ne terjedhessen át az erdőre;
  • a tüzet nem szabad felügyelet nélkül hagyni, de a még ki nem hűlt parazsat, hamut sem;
  • amint feltámad a szél, a tüzet el kell oltani: gondoskodni kell arról, hogy készenlétben legyen a tűz oltására alkalmas anyag, eszköz (pl. víz, homok, lapát);
  • az égetés befejezése után a tüzet gondosan el kell oltani, meg kell győződni arról, hogy tényleg elaludt, a hamura távozás előtt lehetőleg földet kell szórni.

A tűz eloltása:

 

A tűz égésének megszakítását a tápláló oxigén elzárásával érhetjük el. Ezért ha egy elég nagy légmentes felülettel fedjük le, oxigén hiányában a tűz kihúny. Erre alkalmas, a vízzel leöntés, homokkal, földdel befedés, tűzálló ponyvával befedés. Parázs nem maradhat üszkös, a tűz nem füstölhet. Csak így biztos a kioltódása.


A tűz szállítása:

 

A tüzet két módon szállíthatjuk:

  • fáklyával - egy vastagabb ág egyik végének bevágásaiba tömködött gyanta, körbetekerve éghető anyaggal, ágakkal, füvekkel vagy átitatott rongyokkal
  • parázsként - egy konzervdoboz oldalát több helyen kilyukasszuk, majd kibéleljük nedves falevelekkel, fűvel. Föléje keményfa parázs kerül, majd a tetejére ismét nedves levelek. A dobozt egy drótra erősítve szállíthatjuk, és szükség esetén meglóbálva szítjuk a parazsat.